A kamuhírportálok lebuktató módszerei

Épp egy vicces képregényt láttam meegosztva, gondoltam, ez érdekes, hát rákattintottam, és megnéztem. Tényleg az volt, egészen addig, amíg meg nem világosodtam: ez is egy amolyan "kamuhírportál", csak épp az a fajta, aki álhíreken kívül mindent megoszt. És rájöttem, hogy miért. Ám a leleplezés jöjjön a maga idején ;) Mindenesetre úgy vette észre, hogy ez a jel erőteljesen száz százalékosan hasznlható. De kezdjük az elején.

Valentin-nap, utólag nézve

A Valentin-nap alapjáraton kétféle hozzáállással volt tele. Mármint a hangosabbik mivoltát tekintve. Az egyik a szerelmespároké, akik aznap romantikáztak ezerrel, kiposztolták a közösségi oldalakra, mintha mások számára is bizonygatni akarnák, hogy mennyire dúl a láv. A másik oldal pedig a bődületes Valentin-nap gyűlöletről szólt. Arról, hogy ez mennyire pocsék, mennyire hülye mindenki, folyik a nyál a monitorból, és nem csak az év ezen napján kéne szeretni egymást.

És persze, van az arany középút, amit én magam is szerettem volna követni: amikor ugyan megünnepeljük a napot, de inkább úgy, hogy érdemi időt töltünk egymással, és semmit nem posztoltam erről sehová, mert nem akartam senki orra alá dörgölni a magánügyeimet, és igyekeztem tekintettel lenni azokra is, akik magányosak azon az estén. Most mégis úgy döntöttem, hogy megosztom tapasztalataimat, pusztán azért, mert rájöttem, mi is változott köztünk a vőlegényemmel ezen a napon.

Miért pont ez a cím?

Nos, leginkább azért, mert valami univerzálisat akartam. Néha írogatok valamit, amit megosztok, aztán vagy tetszik, vagy nem ;) Alapvetően a Galaxina becenevemből indultam ki, és ez a cím is egyfajta szójáték. Ebbe beleférnek uyanúgy a hétköznapi életem dolgai is, mint maga a tény, hogy a galaxis hatalmas (hát még az univerzum), mi mégis éljük a kis hétköznapi életünket, és miféle problémákkal tudunk szembenézni, amit gyakran mi gyártunk magunknak.

Persze, én sem vagyok tökéletes, sokszor elkövetek baromi nagy hibákat, viszont azt is észrevettem, hogy amikor leírom a dolgokat, elgondolkozok rajta én is. Aztán rájövök, hogy ebben a galaxisban mennyire apróság az, ami történik velem, az én univerzumomnak mégis ez a közepe. És megvilágosoda rájövök, mennyire hülye is voltam, és merre kéne tovább mennem. Szóval ezek az írások épp eléggé szólnak saját magamnak is, amolyan ébresztőnek, hogy rájöjjek saját hibáimra és javítsak rajtuk, mint másoknak, akik esetleg eljutnak oda, hogy elolvassák mindezt. :)